Múltunk

            Iskolánk több évszázados múltra tekint vissza. A református iskola létezéséről már a XVII. század közepéről vannak adatok. Első tanítóját, Berkeszi Mártont már 1653-ban említik a források. Tanítói a Kolozsvári Református Kollégiumból kerültek ki. 1741-ig Zentelkének és Szentkirálynak külön iskolamestere volt. Ebben az évben Szilágyi Mihály mint kalotaszentkirályi tanító hűségesküt tett Mária Teréziának, ugyanis az ő idejében egyesült a két rektória. A tanítás iskolaházakban történt, és a tanító jövedelemmel rendelkezett.

A XVIII. században önálló foglalkozássá válik a tanítás, és letelepedett családos  tanítók veszik át az oktatást. Kalotaszentkirályon Szőnyi József (1774-1822) idejében állandósul az iskolatanítói állás. Falunk tanítóiról írt jegyzőkönyvek szerint a tanító szolgálata kedves. Az 1791-es vizitáció megdicséri a tanítót: Az oskolája szép és számos jót tanít, mindenek kedvelik és szolgálatjával elégedettek. (FőkonzLvt.208/1791).

           A kalotaszentkirályi rektória academica promotio volt, ami azt jelentette, hogy az itt végzett diákok külföldön folytathatták tanulmányaikat. A külföldi akadémiákra igyekvő diák-tanítók fizetéséhez a helybeli birtokos Bánffy család kegyúri adománnyal járult hozzá.

          Az iskoláról feljegyezték, hogy téli iskola volt. Tantárgyaik: olvasás, írás, éneklés, vallás, számok (1822), később, 1860-ban pedig olvasás, írás, vallás, számvetés, földrajz, természetrajz. Kalotaszentkirályon ismerték a Lancaster oktatási módszert, ez korszerűbb volt a silabizáló, betűztető módszernél. A tanító hangoztató módszerrel tanított. Tanszerként fekete táblát, olvasó táblát és földabroszt használtak. A tanítást követő vizsga, az examen Szent György-napkor volt, amikor 75 tanuló adott számot tudásáról és négy jól vizsgázott tanuló megjutalmaztatott a Kis Geográfiával.

          Állami iskola az 1875-76-os tanévben indult mint népiskola, ahol magyar, román és zsidó gyerekek egyaránt tanulhattak, szemben az egyházi iskolával, ahova csak református gyerekek járhattak. Az állami elemi iskola négy tanteremmel, igazgatói és tanítói lakással rendelkezett. A tanulók száma ebben az időben 287-re emelkedett. Az állami iskola első igazgatója 1876-80 között Bihary István vezértanító, 1880-99 között Czucza János vezértanító igazgató, kiről Dr. Jankó János etnográfus így ír a Kalotaszeg magyar népe című könyvében:…a szorgos munka lelkiismeretes megosztásában tanúsított hűséges és kitartó buzgalmáért a legkitűnőbb bizonyítványt állíthatom ki.
         Az új évszázadban az igazgatói széken következnek: Vincze Ferenc, majd Kutas Károly. Ebben az időszakban még párhuzamosan működik az egyházi és világi iskola 1925-ig. Ettől kezdődően az állami iskola az egyedüli oktatási intézmény, mely magyar és román tagozattal működik egészen a harmincas évek elejéig, mikor a magyar tagozatot önkényesen betiltották. 1940-től újraindul a magyar tagozat, Hegyely Aladár, Gergely János, Dénes Szilárd, majd Kiss Zoltán az igazgató. Az 1950-es évektől itt folytatták tanulmányaikat a környékbeli falvak felső tagozatos gyermekei is, így 30 fölötti létszámú párhuzamos osztályok is voltak. A hatvanas évek elején új épülettel bővítik az iskolát és beindítják a román gimnáziumi (V-VIII. osztály) tagozatot. 1974-től az iskola vezetését Bara Titu-Ionel történelem szakos tanár veszi át egészen 1980-ig, mikor az iskolai bentlakást felszámolják. A kommunista diktatúra utolsó, legszigorúbb évtizedében (1980-1990) az iskola irányítását Lovász István végezte, aki matematika-fizika szakos tanárként pályakezdésétől (1963) egészen nyugdíjazásáig, 37 éven keresztül szolgálta az iskolát.

Jelenünk

          1990-ben az iskola közössége Lakatos András fizika-kémia szakos tanárt választotta meg igazgatónak, aki az anyanyelvű oktatás lehetőségének biztosítása érdekében kezdeményezte a bentlakás újraindítását és egy iskolabusz beszerzését.
         Az 1990-1991-es tanév kezdetén újraindul a bentlakás, ezúttal az iskolához közeli épületben, befogadva a zsoboki, sztánai gyerekeket. A tantestület valamint a kisegítő személyzet áldozatos munkájának köszönhetően az iskola fokozatosan szórvány-iskolaközponttá fejlődött, kollégiumi rendszerben működve a környékbeli, de a távolabbi falvak gyermekei számára teremti meg az anyanyelven való tanulás lehetőségét. Több mint tíz kalotaszegi helység: Magyarókereke, Magyarvalkó, Magyargyerőmonostor, Kalotadámos, Jákótelke, Jegenye, Sztána, Marótlaka, Malomszeg, Kiskalota, Kalotabökény, Viság, gyermekei járnak ide. A távolabbi települések gyerekei hétközben a bentlakásban laknak, hétvégeken pedig az iskolabusz viszi haza őket. Az első buszt, egy 21 személyes Robur márkájú mini-buszt, 1993 áprilisában, Závody Albin és herceg Odescálchi Pál hathatós közbenjárására az angliai Transylvania Direct segélyszervezet adományozta iskolánknak.
          1995-ben Lakatos András az életbe léptetett Közoktatási Törvény elleni tiltakozásként lemondott, ezt követően a Megyei Tanfelügyelőség Péter István biológia szakos tanárt nevezte ki igazgatónak, aki sokat tett az oktatási körülmények jobbításáért és az iskola fejlődésének fenntartásáért.
          1998 áprilisában ismét Lakatos András lett az iskola igazgatója. Ekkor tovább bővül az intézmény regionális-iskolaközpont jellege, újabb, önálló iskolával nem rendelkező kalotaszegi falvak - Méra, Vista, Mákó - kerülnek az intézmény vonzáskörébe. Ez is indokolta, hogy a régi iskolabusz mellé 2000 novemberében egy 45 személyes, diesel-üzemeltetésű nagybusz vásárlása vált szükségessé.
        Az iskolabusz beszerzése és működtetése, a bentlakás modernizálása és felszereltségének jobbítása, az évek során tervszerűen kiépítette kapcsolatoknak köszönhetően kapott támogatások (Illyés Közalapítvány Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Amerikai Koalíció, Stichting Contacten Roemenia-Vianen, Stichting Hulpverlening Broederschap Roemenie Körösladány, Szeghalom – adományai), állami költségvetési kiutalások, valamint közösségi összefogás és saját erőforrások felhasználásával történt. Így sikerül biztosítani a tanulók számára azt a kedvező bentlakási költségtérítést, mely még elviselhető tehertételt jelent a többnyire igen nehéz anyagi körülmények közt élő kalotaszegi családok számára.
            Iskolánk tanulóinak létszáma általában 160-170 fő.  A tantestület minden tagja szakképzett, többnyire kalotaszentkirályi és bánffyhunyadi illetőségű pedagógusokból áll, többen közülük az iskola hajdani diákjai, akik nem csak hivatástudatból végzik munkájukat, de érzelmileg is szorosan kötődnek az iskolához. Mindez folyamatosságot biztosít, ami előfeltétele a minőségi oktatásnak.

            A 2006-2007-es tanévtől a nagy beruházások időszaka köszöntött iskolánkra. Ekkor adták át az újonnan épített tornatermet, elkezdődtek a korszerű étterem és bentlakás építési munkálatai. 2007 őszétől a régi iskolaépület teljes felújítására került sor.

              A tanórán kívüli tevékenységek: 

·       Az informatikai kabinetben diákjaink nemcsak a tanítási év folyamán, hanem a szünidőben is bővíthetik számítógépes ismereteiket, internetezhetnek.

·       A sportot kedvelők megtalálhatják helyüket az iskola foci-, atlétika-, kosárlabda- vagy sí-csapatában.

·      A Föld napja rendezvény keretében faültetés, hulladékgyűjtés, előadások, rajzverseny és tudományos dolgozatok bemutatása során ismerkednek a környezetvédelemmel. A Gyarmathy Zsigáné Alkotótáborban faragni, hímezni tanulhatnak.

·  A vallásos, kulturális és történelmi ünnepek alkalmából (Karácsony, Március 15, Nemzetközi Nőnap, Költészet Napja, Húsvét, Aradi vértanúk, stb.)  előadások és szórakoztató tevékenységek várják az érdeklődőket. A Mikulás szó szerint beköltözik az iskolába, és minden gyereket megajándékoz. Május első szombatján a körösfői Riszeg-tetőn szervezett népdalvetélkedőn vesznek részt jó hangú tanulóink. Rendszeresek a színházlátogatások, kirándulások, vendégszereplések, a bel- és külföldi táborok.

·       Községünk hagyományőrző néptánccsoportjának tagjai is iskolánk tanulói, akik főként magyarvalkói, szentkirályi és nyárszói táncokat tanulnak. A tánccsoportnak bárki tagja lehet, akár kezdő, akár haladó szinten.

Diákjaink jó, a megyei átlagot meghaladó eredményeket érnek el a kötelező oktatási szintet lezáró vizsgákon, és eredményesen szerepelnek a különböző művészeti, sport- és tantárgyversenyeken, később pedig a líceumokban továbbtanulva sikeresen veszik fel a versenyt a városi tanulókkal.  Bizonyítéka ennek a felsőfokú végzettséget szerzett személyek nagy száma, akik iskolánkat tekintik alma materüknek, valamint az, hogy egyre inkább kiemelkedő státust jelent kalotaszentkirályi diáknak és pedagógusnak lenni.